Ha én képviselő lennék...

Az alkotmány egyik sokat vitatott kérdése a magzat védelme volt, avagy az ember életét már a fogantatástól is az Alaptörvény védi. Jó keresztény hagyományokhoz híven ez el is fogadható, viszont a mai világunkban alaposan megkérdőjelezhető a dolog létjogosultsága.

"Egy se vesszen el a kicsinyek közül!" áll a Bibliában, és lényegében ez a fundamentuma az egésznek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy régen a népegészségügy nem állt olyan szinten, mint a mai, vagyis még a legvagyonosabbak is zordabb körülmények között éltek. Ennek egyik eleme a gyermekágyi láz volt, aminek során a csecsemőhalandóság hihetetlen méreteket öltött. És ma, amikor az első éven belüli elhalálozások száma a születésszámra vetítve egy ezrelék körül mozog, hihetetlen elképzelni, hogy évszázadokon keresztül 10-ből átlagosan 2-3 gyerek maradt életben.

Ennek tükrében a fent emlegetett gondolat beleivódott az emberiségbe, de legalábbis a keresztényekbe, így érthető, ha napjainkban a magzati védelmet továbbra is alapnak tekintik (ahogyan a közösülés csak gyereknemzés céljából témát is, de erről máskor). Emiatt nem meglepő, hogy az orvostudomány fejlődése által lehetővé tett kényszermegszakítást is teljes mértékben ellenzik, bár a hazai tiltakozás eltörpül az Egyesült Államokban tapasztalt hisztériához, ahol nem egy nőgyógyászt öltek meg ezért.

Az abortusz gondolata mindenkit eldöbbent, de sajnos vannak helyzetek, amikor meg lehet érteni ezt a lépést: a szülők vagy az édesanya tudja, hogy nem lenne képes felnevelni a gyerekét, vagy ha meg is szülné, nem tudna normális, élhető körülményeket biztosítani neki. Emiatt inkább úgy dönt, hogy inkább ne éljen, de ugyanakkor a terhet (és nem csak az anyagira gondoltam) neki kell elviselnie.

Sajnos beszéltem már olyan lánnyal, akinek volt már abortusza, sőt olyannal is, aki magzat korában majdnem áldozatául esett ennek a műveletnek. Utóbbiak szerencsésen megúszták, és most köztünk lehetnek, bár ezzel a tudattal nekik sem könnyű. Ugyanakkor az is egy érdekes dolog, hogy létezik ún. esemény utáni tabletta is, ami egyfajta korai végső megoldást kínál a problémára, mindennemű komolyabb beavatkozás nélkül - igaz, a hatása nem éppen kellemes. Ezek szerint az új alkotmány értelmében ezeket is kitiltják az országból?

Mert lehet elsőre jónak hangzik, és minden keresztény érzületű ember örömmel fogadná azt a hírt, hogy az országban megszüntetnék az abortuszt és az esemény utáni tablettákat (remélhetőleg azért a népszaporulat növelése érdekében nem akarják a kondomot meg a fogamzásgátló pirulákat kitiltani), viszont egy másik ország példája intő lehet. Ugyanis a nálunk jóval vallásosabb Lengyelországba is bevezették ezt, aminek eredménye az lett, hogy az abortusszal élni kívánó nők a környező országokba mentek. Mivel az EU-ban érvénybe van a négy szabadság elve, azon belül is az emberek szabad áramlása, ezért nem lehet őket ebben megakadályozni...

Mi lehet hát a megoldás? Az árvaházak és állami neveldék intézménye egy ideje már működnek, de ugye mindenki, még az ott lakó gyerekek is családra, szülőkre vágynak - ez sajnos vagy sem, de benne van a génünkben. Egy fokkal jobb megoldást jelenthet azon kezdeményezések, aminél az újszülöttet pár héten, esetleg hónapon belül örökbe lehet egy másik família által fogadni, két legyet ütve egy csapással: akinek nem kell, az olyannak adja oda a gyerekét, akinek valami testi ok miatt nem lehet (persze az érzelmi töltet miatt ez sem olyan egyszerű). Megoldás lehet az önmérséklés is, a keresztény tudatos nemi élet is, bár ezt manapság a legnehezebb betartani.

Akárhogy is nézzük, a probléma nem egyszerű, Alaptörvénybe foglalással pedig csak még bonyolultabbá vált. A végére egy érdekes adat: állítólag az abortusztörvény 1956-os elfogadása óta 6 millióra tehető a meg nem születettek száma. Ha az ember ezt leosztja az évekkel, döbbenetes számot kap (+100 000 születés / esztendő), bár szerintem ebbe benne vannak a természetes vetélések is, illetve (bár erre nincsenek információim) korábban, a tudatos nemi élet kellékei előtt ez a szám magasabb lehetett, mint napjainkban.