Ha én képviselő lennék...

Noha korábban kitöltöttem a kérdőívet, viszont idáig vártam a publikálásával, mert nem akartam senkit se befolyásolni a véleményem közzétételével. Most viszont lássuk, hogy mit és miért javallok úgy a Munkahelyvédelmi program kapcsán kiadott nemzeti konzultációs levélre.

1. Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a  válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megvédésére. Ön mit gondol?

A kisvállalkozásokat nem kell az átalányadózás bevezetésével segíteni, mert a gazdasági életben egyenlő esélyeket kell teremteni.

Miért? A dolog elsőre jól hangzik, viszont a bevétel-költség jelentős szóródása és különbségei miatt nem érdemes bevezetni. Másképpen: egy megélhetésért küszködő kistermelő cég éppúgy alanya lehet, mint egy havonta milliókat zsebre vágó pályázatíró, tanácsadói cég. Ha be is vezetik, NE csak a létszám legyen a kritérium!

2. Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni a bérét azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak. Ön mit gondol?

Nem szükséges támogatni, hogy a nyugdíjas korúak tovább dolgozzanak.

Miért? Ez egy egyértelműen FIDESZ intézkedés, de egyet is értek vele. A nyugdíj egyfajta "jutalom" járulék a ledolgozott évek után, és bár kevesebb mint a munkabér, viszont alanyi jogon jár. Tehát a nyugdíjasnak eleve van egy bevételi forrása, ami a nem nyugdíjasoknak nincs, ezért is célszerű a munkaerő piaci fluktuációt ez irányban megtolni. (Viszont ez nem vonatkozna a vállalkozókra, azaz nyugdíj mellett lehessen az ember vállalkozó!) Avagy más megközelítésben: ha engedjük a nyugdíjasokat tovább dolgozni, akkor utána egy árva siránkozás ne legyen azon, amiért a fiatalok nem találnak megfelelő munkát!

3. Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a magyar családokat. Ön mit gondol?

A gyermekvállalást minden lehetséges eszközzel támogatni kell, ezért a szocpol támogatást ki kell terjeszteni családi személyautó vásárlására is.

Miért? Egy saját gépjármű a lakáshoz hasonlóan a mai életben egy elengedhetetlen kellék (vagy inkább cél?). Ezért ha a kormány bevezetne egy ilyen segítséget, az a rá nehezedő teher miatt is mindenképpen fellendítené az új gépkocsik piacát, ha a gyermekvállalási kedvet nem is. (Súgó: az itt fellépő költségvetési hiányt olyan módon lehetne kezelni, hogy a támogatás mértéke az átlagos 2-3 gyermek esetén megegyezzen a gépjárműre terhelődő ÁFA összegével.)

4. Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni a gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot. Ön mit gondol?

Továbbra is szükséges a méltányos tehermegosztás, amíg a válság véget nem ér.

Miért? A kérdés más megfogalmazásban a különadók létét boncolgatja, ami ellenzéki körökben és külföldön is igen jelentős célpontja a magyar gazdaságnak. Noha elsőre elítélendő és a versenyt torzító hatásnak felel meg, viszont ha az ember szükséghelyzetben van, akkor bizony ezek a külön terhek is kellenek. (Nem beszélve arról, hogy a mostanság bevezetendő fogyasztási adók is leginkább ezeket a cégeket sújtja, avagy a kormány ezekből a gigantikus bevételekből kíván egy szeletet kihasítani - még ha ez sajnos át is hárul a végfogyasztókra.)

5. Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével. Ön mit gondol?

Az államnak ösztönöznie kell a vállalatokat a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésére, továbbá arra, hogy a munkát vállaló anyák számára lehetőséget nyújtsanak a gyermekek napközbeni felügyeletére.

Miért? Valaki egyszer megjegyezte, hogy Európában egyedülálló, hogy egy kismama három évig otthon legyen. Nem tudom mi igaz ebből, de azt igen, hogy a GYES relatív alacsony összegű, így a legtöbben már babával az oldalán visszatér a munka világába. Emiatt a fenti rugalmas foglalkoztatás nyugati mintájának követése teljesen ajánlott.

6. Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét. Ön mit gondol?

Az államnak folyamatosan növelnie kell a minimálbért.

Miért? Noha a vállalkozások oldaláról érthető, hogy ellenzik a minimálbér növekedését a vele együtt növekvő költségek miatt (bár ha a kormány részéről mérséklik a járulékokat, akkor ki lehet nullázni a dolgot), viszont ha ez a nem kevés létszámú embersereg több költőpénzt kap, akkor többet is fognak költeni (ez a réteg, sajnos vagy sem, nem a megtakarításról híres "de miből?!" alapon), ami élénkíti a gazdaságot. Kérdés viszont, hogy ők mire fognak költeni, mert ez a B2B szegmensben operáló vállalkozásokat, pl. fröccsöntő gép alkatrészgyártókat, nem igazán érinti.

7. Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre. Ön mit gondol?

Kapjanak adókedvezményt azok a vállalkozások, amelyek új munkahelyeket teremtenek, mégpedig a foglalkoztatás bővülésének arányában.

Miért? Ez a javaslat egyértelmű fejlődést hozhat a KKV szektorban (még ha csak az eddig feketén dolgozókat be is jelentik általa), ezért részemről is támogatandó. Viszont itt is körültekintően kell eljárni!

8. Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól. Ön mit gondol?

Az állam további eszközökkel is segítse a fiatalokat abban, hogy munkát találjanak.

Miért? Ez kicsit a vissza a szocializmusba terv, amikor is az ember az iskola végeztével rögtön kapott munkahelyet, így a dolog támogatandó. Viszont fontos megjegyezni, hogy itt nem igazán a fiatalok fejmosásával és további képzésével kell operálni, hanem a vállalkozói oldalról kell bevezetni különféle kedvezményeket, lásd Start Kártya.

9. Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményt kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést. Ön mit gondol?

Kellenek szabadvállalkozási zónák az ország azon részein, ahol a legnagyobb a munkanélküliség.

Miért? Az elképzelést még Matolcsy Györgytől olvastam, de nekem már akkor megtetszett az ötlet, ami egyben segítheti a beruházások elterjedését ezekben a régiókba. Vigyázni kell viszont, hogy csak tisztán új beruházás esetében valósuljon meg, belföldi áttelepülésnél ne élhessenek vele (és ilyenkor a tulajdonosi kört is vegyék górcső alá!)

10. Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat. Ön mit gondol?

Nem tudom megítélni a kérdést!

Miért? Sokan valami üldözendő dolognak tartják a monopóliumokat, viszont adott esetben sokszor jobban odafigyelnek a vásárlóik érdekére, mint a versenyzők (akik nem feltétlenül a fogyasztók megnyerésével kívánnak érvényesülni). A másik meg hogy ha visszaszorítjuk a mostani, javarészt külföldi tulajdonban lévő monopóliumokat, akkor a magyar monopóliumok maradhatnak?! No látják, ezért nem egyszerű ez a kérdés!

11. Vannak, akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek üzleti haszonra törekedjenek, ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok profitérdekeltek. Ön mit gondol?

A létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégek legyenek köztulajdonban, és ne törekedjenek üzleti profitra.

Miért? A pont burkoltan a közszolgáltató cégek állami, önkormányzati vagy ehhez közel álló tulajdonba vételéről szól, bár az ügyes kérdésfeltevésnek köszönhetően egyirányú választ sugall. Én támogatom, mivel a helyi kis-közepes helyi vállalkozások jobban figyelembe veszik a helyi igényeket, mint egy multi, sőt, több mindenben partnerek a helyi civil-szférával, viszont kérdés, hogy miután az egész közszolgáltatás kormány-közeli kézbe kerül, mennyire fogják rajtuk a gyeplőt, és mennyire lesznek kevésbé profitorientáltak (sajnos láttam már ellenpéldát is).

12. Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, akik korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások. Ön mit gondol?

Nincs szükség szociális szövetkezetekre.

Miért? Ha van egy jó közmunkaprogram, ami direkt ezeket az embereket célozza meg, akkor minek a szövetkezetek? Az olcsó munkaerő végett?

13. Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért. Ön mit gondol?

Elegendő az eddigi segítség, nincs szükség többre.

Miért? Továbbra is tartom azt a megállapítást, hogy aki devizahitelt vett fel, az nem számolt kellően a kockázatokkal. A kormány rengeteget tett értük, még ha nem is sikerült mindenkit megmenteni, viszont szerintem ideje lenne megállni a különféle erőszakolt segítségnyújtással.

14. Vannak, akik úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafeteriát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafeteria-rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek. Ön mit gondol?

Az alacsony keresetűek támogatására a bérkompenzáció elegendő segítség, nincs szükség a cafeteria-rendszer megváltoztatására.

Miért? Noha elsőre szimpatikusnak lehet a célcsoport szemszögéből, viszont nem támogatandó elképzelés, mert a cafeteria egyik lényege egy célzott fogyasztás beállítása. Póriasabban fogalmazva: az emberek élelmiszert vásároljanak belőle, és ne alkoholra vagy cigarettára költsék el a keresetüket!

15. Vannak, akik szerint az lenne méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

A szükségleti cikkek áfáját csökkenteni, a luxustermékek áfáját pedig növelni kell, ez így méltányos.

Miért? Ez elsőre jó és támogatandó ötlet, viszont kérdéses, hogy ez a mostani megoldás alapján VTSZ kódok szerinti besorolást jelent-e, avagy az egy azon termékek között (pl. prémium kategóriás élelmiszerek)  is lesz-e diverzifikáció. Mert a futószalagon "gyártott" normál és a hagyományos kézi eljárással készült, biogazdaságból származó kolbász nem ugyanaz a kategória, főleg, hogy utóbbi már luxusnak minősülhet.

16. Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét.  Mások szerint erre nincs lehetőség. Ön mit gondol?

Válság idején nincs lehetőség megvédeni a nyugdíjak vásárlóértékét.

Miért? Pontosabban: csak a nyugdíj-minimum küszöbét kell emelni, körülbelül az infláció szintjével, esetleg egy megadott összeghatárig (pl. nettó minimálbér), a felett viszont nem szükséges, még ha ez némi nadrágszíj megszorítással is jár.