Többször lehetett olyan bűntettekről hallani, ahol a gyanúsítottat azért mentették fel vagy kapott enyhítést, mert nem volt beszámítható állapotban. Magyarul: részeg volt vagy drog hatása alatt állt.
A pszichológusok azzal érvelnek, hogy mivel ezeknek a szereknek köztudott a bódító hatása (közbevetés: különben miért inná valaki is a megrohadt gyümölcs levét?!), sőt, az ember ilyenkor levetkőzi a gátlásait és olyan dolgokra is képes, amire józanon, normál állapotban nem: agresszívebbé válik, könnyebben enged a csábításnak, megered a fantáziája (=hallucinál) vagy bűncselekményt követ el.
A joggyakorlatban a fentire hivatkozva az ilyen esetek más súly alá esnek, mint aki józanul, tisztán, előre megfontoltan cselekszik. Én azonban ezt nem tekinteném enyhítő körülménynek, azaz: az ittas és/vagy narkós állapotba elkövetett bűncselekmények is ugyanolyan súlyosak, mint a "tisztán" elkövetettek.
Indoklás: én a jogszakértők és a pszichológusok érvelését továbbvittem egy lépéssel, mivel ők megálltak a tett elkövetésekori állapotnál. Viszont ne feledjük, hogy a gyanúsított az első pohár ital és/vagy első adag kábítószer elfogyasztásakor józan volt; tehát tisztában volt azzal, hogy a tudatállapotában változás fog beállni. Ilyenkor viszont hiába nem ura a tettének, ezt az állapotot tudatosan idézte magának elő.
Mára ennyit, holnap 9:30-kor ismét megállok egy kicsit, és elmerenged a túlzsúfolt börtönök vízióján.
