HTML

Ha én képviselő lennék...

...a Parlamentben így szavaznék. Házszabály

Friss topikok

Linkblog

A felvételi közeledtével a kormány is fölfedte az új, 2012-rs felsőoktatási törvényét. Ennek két igen fontos szempontja volt a hallgatókra nézve, miszerint csökkentik egy szakokon az államilag túlképzett hallgatók számát, a másik pedig a röghöz kötés. Nézzük is őket sorjában.

Diplomás emberként furcsának tűnhet az én számból (pontosabban billentyűzetemből), de sajnos egyet kell értenem a keretszám csökkentéssel. Mert noha igen jól cseng a közgazdász, a bölcsész meg a jogi diploma is, viszont hiába van, ha az ember nem tud vele elhelyezkedni, vagy csak olyan munkában, amihez ez a képzettség meg tudás nem is szükséges. (Ettől függetlenül az egyetemen eltöltött éveket még így sem nevezném haszontalannak, sőt...) Tehát hiába a számszerű többség, sajnos szükség volt egy egészséges határt meghúzni ahhoz, hogy ne diplomás munkanélküliek kerüljenek ki az egyetemről, akik csak hónapok, esetleg fél-egy év elteltével találnak csak munkát, hanem a "mesterségesen" leszorított piaci munkaerő-kínálatnak köszönhetően előbb találják meg a helyüket.

Természetesen jogosak azon félelmek, hogy ezt követően ez a fajta képzés elitistává válik, mert nem mindenki engedheti meg magának a fél vagy az egész tandíj kifizetését. Bár én nem húznék 1:1 arányt a tanulmányi eredmény meg a szülők jövedelme között (láttam már buta gazdag gyereket), viszont kimutatható némi korreláció a kettő között, plusz megnő az állami szakok presztízse, azaz nem valószínű, hogy ugyanazon tananyagot feltételezve az államiak között is akkora lesz a szórás.

A szegényebbek számára persze megoldást jelenthet a Diákhitel, ami egy évek óta működő rendszer, csak hát ugye annak az egyetem után kezdődnek meg a visszafizetési kötelezettségei. Emiatt valószínűleg nem sokan fognak kockáztatni egy ilyennel, bár ha a végzésükkor lecsökken a "versenyzők" száma, akkor még lehet értelme a dolognak - bár a család és az egzisztencia kiépítésekor az a néhány ezer forint is sokat jelent.

Csakhogy aki államilag támogatott szakra megy, annak itt van a másik hátulütője: a röghöz kötés. Azaz a vállalás, hogy 20 alatt legalább 4-5 évet Magyarországon fog dolgozni - különben fizetheti vissza a teljes képzési díjat, ami még euróban is tekintélyes summa.

Persze megértem valahol a nemzeti érzelmű kormány ez irányú döntését, hiszen nem azért képeztek valakit az állam pénzén, hosszú évekig, hogy aztán külföldön, pontosabban egy külföldi gazdasági-szociális rendszer körforgásában vegyen részt. Ezért is verték még tavaly nagy dobra az orvosok elvándorlását, hiszen sokan mentek külföldre egy jobb élet reményében. (Persze ez a szakma abban is speciális, hogy ide bizony gyomor  meg ideg is kell a tanuláson kívül, továbbá az erre jelentkezőnek azt is mérlegelni kell, hogy pl. mind a német, mind a magyar urológus, ha különböző fizetésekért is, de az emberek végbelében turkál.) De hasonló igaz sok mérnökre is, és ennek tükrében bizony jogos lépésnek tűnik ez a fajta röghözkötés - különösen, hogy a türelmi idő lejárta után valószínűleg már olyan egzisztenciával és gyökerekkel (ízlés szerint: befásultsággal) fog az illető rendelkezni, hogy nem kíván külföldre menni. (Persze ez erősen egyén és családfüggő.)

Ami viszont baj, hogy a korábbi elvándorlók nem azért mentek el, mert itthon olyan volt az élet, amilyen, hanem mert nem találtak munkát. Ha emiatt valakit egy országhatáron belülre kényszerítenek, azzal beszűkítik a lehetőségeit. Emiatt lehet, hogy a külföld felé felértékelődik az idősebb magyar gárda szerepe, viszont jelentősen lecsökkentik a fiatalok mobilitását. Ami már jelenleg is a legalacsonyabb az EU12-es tagállamok közül (persze ezt lehet olvasni hazafiságnak meg fejbeni röghöz kötésnek is). Ó igen, és ennek tükrében valaki az egyetem végeztével nem is lehet egyből EU parlamenti képviselő?

Különösen, hogy a fenti elv széles ellentétben áll az Európai Unió négy szabadságának egyikével, méghozzá az emberek szabad mozgásával és munkavállalásával. És tartok tőle, hogy a magyar kormány emiatt fog kapni egy alapos valagba rúgást az EU-tól, ezúttal 100 %-ig jogosan. Hacsak addig egy esetleges népszavazás nem söpri-e el ezt a kretén pontot úgy, mint anno a tandíjat. (A féltandíj bevezetését viszont jó ötletnek tartom.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepviselo.blog.hu/api/trackback/id/tr853741010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.